Mielőtt megvitatnánk, hogy bátran rábízhatjuk e az életünket vagy sem, nézzünk át pár alapvető információt ezekkel a hátizsákokkal kapcsolatban. Sokféleképpen nevezik őket, a legelterjedtebbek a lavina hátizsák, légzsákos hátizsák, airbag-es hátizsák és az egyik gyártó után elnevezett ABS hátizsák. Manapság már sok típusa létezik és a fő feladata, hogy fenn tartson minket a lavina felszínén. Nem képezi részét a kötelező lavina felszerelésnek, azonban nagyon hasznos lehet annak megakadályozásában, hogy egy lavinába kerülve a hótömeg alá kerüljünk.
Hogyan működik?
A felfújódó légzsák mérete 150 és 200 liter között mozog, rendszertől és gyártótól függően. Ez a plusz térfogat ami hozzáadódik a test térfogatához, sokkal nagyobb felhajtó erőt képez, ezáltal segít fennmaradni a lavina tetején. Jó példa erre a reggeli müzli, az üvegben vagy a zacskójában ha elkezded rázni, a nagyobb darabok kerülnek a felszínre, az apróbbak pedig az aljára.
Tényleg annyira jó, mint amennyire a köztudatban él?
Több statisztikát is összevetve ezek a hátizsákok 100 főt nézve 35 és 81 közötti számú embert mentenének meg. Átlagban tehát 64-et. Így azok közül akik egyébként meghaltak volna, kicsivel több mint a felének egy kioldott légzsákkal esélye lenne az életben maradásra. Ezeket az adatokat sok éves baleseti adatsorok alapján számolták ki. Az interneten keringő 97%-os túlélési arányt említő leírásokat erős fenntartással kell kezelni, ugyanis a lavina balesetek nagy százalékát (kb. 81%) alapból túlélik az érintettek, pl. kicsúsznak belőle, fenn akadnak egy fán, túl kicsi a lavina egy betemetődéshez vagy épp megmentik őket a jeladójuk segítségével. A fennmaradó kb. 19% túlélése pedig erősen függ a terep milyenségétől, azaz mennyire sziklás, erdős, mekkora a lavina vagy épp van-e terepcsapda. Egy terepcsapda esetén a légzsákos hátizsák sem garancia a fennmaradásra és könnyen előfordulhat a teljes betemetődés.
Alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk az airbag hátizsákokat. Vannak az elektromos rendszerek, amik egy ventilátor segítségével töltik meg levegővel a légzsákot. A másik egy teljesen mechanikus megoldás, ahol egy sűrített levegős palackból kiáramló töltet fújja fel az airbaget.
Sűrített levegővel aktiválódó rendszer
Ez számít a régi és hagyományos rendszernek. A BCA, Mammut, Ortovox és az ABS gyártók zsákjai szinte mind palackkal működnek. A kioldó kar meghúzásával, különböző mechanizmusok által a sűrített levegő kiáramlik a palackból és felfújja a légzsákot/ légzsákokat. Léteznek egyszer használható és újra tölthető palackok, amik egy búvárboltban vagy tűzoltók segítségével újra tölthetőek. Vannak a hagyományos fém vagy alu palackok illetve a könnyebb carbon. A palackok töltőanyag szerint is különbözhetnek, úgymint sűrített levegős, széndioxiddal vagy nitrogénnel töltött.
Ezen rendszer előnyei, hogy könnyebbek mint az elektromos társai és valamivel gyorsabban fújódnak fel (nem releváns a különbség 1-2mp). Nincs elektronika, ezért kevesebb a hiba lehetőség. Hátránya azonban, hogy repülőn körülményesebb a sűrített levegős palack szállítása. Erre külön dokumentumokat kell a gyártó honlapjáról letölteni és még ekkor sem garantált, hogy felengedik a palackot. A másik hátránya pedig, hogy csak egyszer aktiválható a rendszer egy feltöltött palackkal, így nincs lehetőség ingyenes tesztelésre.
Elektromos rendszer
Az elektromos rendszerek nagy teljesítményű ventilátorokkal fújják fel a légzsákokat és tartják azokat pár percig felfújva. A kioldás után a ventilátor még jó párszor utána tölt, hogy amennyiben a légzsákon sérülés keletkezett (nem ketté szakadt), ellássa továbbra is életmentő feladatát. A ventilátor működéséhez lítium-ion, lítium-polimer, AA lítium-ion elem vagy AA Alkaline elemet használnak, gyártótól és rendszertől függően. Az újabb típusú rendszerek már úgynevezett szuper kondenzátort használnak, hogy ezzel csökkentsék az akkumulátor miatti súly többletet.
A gyártók -30 Celsius fokig garantálják ezen rendszerek működését, szóval az Alpokban nem kell tartani attól, hogy a hideg miatt nem fog működésbe lépni amikor szükséged lenne rá.
Egyes gyártók zsákjai képesek a kioldás után kb. 3-4 perccel leszívni a felfújt légzsákokat, ezáltal hatalmas légüreget hagyva maguk után a hó alatt. Ezzel segítve a használóját, hogy minél tovább legyen használható levegője egy esetleges betemetődés után, így a túlélés esélye megnőhet.
Az elektromos rendszer előnyei, hogy egy töltéssel akár 2-3x is kioldható a légzsák. Így bármikor tesztelhető a rendszer használat előtt, rosszabb esetben egy véletlenszerű/ direkt kioldás után sem kell egyből a boltba menni új palackért, csak elég visszacsomagolni és folytatni a napot. Amelyik zsák képes leszívni a légzsákot használat után, nagyobb légüreget hagy maga után, így a túlélés esélye megnőhet. Otthon tölthető akkumulátorok. Repülőn kevésbé macerás a szállításuk a palackos rendszerekkel ellentétben, viszont mindenképp tájékozódni kell a gyártó oldalán a szállítás feltételeiről illetve a szükséges dokumentumokról.
Hátrányai, hogy nehezebbek mint a sűrített levegős társaik, azonban az újabb szuper kondenzátoros rendszerek már felveszik velük a versenyt. Több hiba lehetőség az elektromos rendszer és a ventilátor miatt.
Ezen információk alapján most már magad is képes leszel mérlegelni és eldönteni, hogy számodra melyik rendszer a szimpatikusabb. Nagyon FONTOS viszont nem elfelejteni, hogy egy légzsákos hátizsák nem helyettesítheti az alapvető lavina felszereléseket! Tehát a jeladó, szonda és lapát az alap felszerelés egy havas túrához, a légzsákos hátizsák pedig egy hasznos kiegészítő lehet. Ne essünk abba az illúzióba, hogy egy ilyen hátizsák bármitől megment! A túra- és útvonal tervezés, a lavina jelentés értelmezése és a helyszíni körülmények elemzése, azaz egy esetleges lavina baleset MEGELŐZÉSE a legfontosabb!
Amennyiben mélyebben is érdekel ez a téma és szeretnél biztonságosan közlekedni télen a hegyen, gyere el egy lavina tanfolyamomra. Szezononként 3-4 alkalommal van rá lehetőség, bővebb információt pedig itt találsz: https://kalandozasok-ausztriaban.hu/lavina-tanfolyam/
